A manapság Magyarországon újként forgalomba kerülő háztartási kis klímaberendezések mindegyike alkalmas a hűtésen kívül fűtési feladatokra is. Hogyan teljesítik ezt a feladatot, mik a korlátaik?
Az egyre szigorodó környezetvédelmi és energiatakarékossági előírások folytán Magyarországon már csak korszerű inverteres klímák helyezhetők üzembe, melyek szinte kivétel nélkül alkalmasak a helyiségek fűtésére is.
Egy átlagos klímaberendezés általában -10, -15 fok külső hőmérsékletig használható fűtésre (ez alatt vagy lekapcsol a védelme, vagy annyira leromlik a teljesítménye, hogy nem gazdaságos használni), ami - azért lássuk be - Magyarországi viszonylatban nem alkalmas folyamatos, teljes téli fűtésre. Ezek a készülékek azonban kiválóan használhatók meglévő fűtőberendezésünk mellett kiegészítő fűtésre (pl: távfűtéses lakás esetén a fűtési időszakon kívüli fűtésre, vagy enyhébb időszakokban szilárd tüzelésű berendezés mellé komfortfűtésre, esetleg hűvösebb tavaszi-őszi idő esetén gyors felfűtésre a "nagy" fűtőberendezés beindítása nélkül). Általában azonban nem-, vagy opcionálisan beszerelhetőként rendelkeznek a télies időjárás huzamos elviselésére képessé tevő csepptálca (és karter-) fűtéssel. Viszont a nélkül folyamatosan üzemeltetve, kedvezőtlen körülmények között ezek a berendezések károsodhatnak. Ha ilyen készüléket szeretnénk télen is üzemeltetni, feltétlenül kérjük a csepptálca fűtés utólagos beépítését!
Az utóbbi időben azonban megjelentek a fűtésre optimalizált klímák (levegő-levegő hőszivattyúk), melyek alkatrészeit erre méretezték, ráadásul a kültéri egység intelligens leolvasztás vezérlésükkel, beépített csepptálca (és karter-) fűtésükkel, -20, -25 vagy akár -30 fokig terjedő működési hőmérséklet-tartományukkal már komoly konkurenciát állítanak más, korszerű fűtőberendezéseknek is. Beruházási költségük viszonylag alacsony, beépítésnél általában nem igényelnek bontási-javítási munkát, kiforrott konstrukciók ezrelékekben mérhető meghibásodási rátákkal, szervizelési költségük nem nagy, élettartamuk - használattól függően - évtizedes. Üzemeltetési költségük alacsony, de ha módunkban áll átállni az áramszolgáltatói H-tarifára (H, mint hőszivattyú), akkor a kondenzációs gázkazános felületfűtőkkel szoros versenyben áll. (A H-díjszabás szerinti tarifa az EON-nál 2020. októberében 38 Ft/kWh helyett 23,5 Ft/kWh. A H-tarifa feltétele, hogy a levegő-levegő hőszivattyú A2/A20 COP értéke 6kW-os teljesítményig legalább 4,1-es legyen. A H-tarifa külön mérőn mért folyamatos szolgáltatás, október 15-től április 15-ig vehetjük igénybe, időszakon kívül normál tarifával számol.)
Rábízhatjuk egy ilyen berendezésre a téli fűtést? Ennek eldöntéséhez már csak a környékünkön tapasztalható időjárás statisztikákat, a használati körülményeket, illetve meglévő, cserélni nem szándékozott fűtőberendezéseinket, és esetleg saját kompromisszumkészségünket kell megvizsgálnunk.
A székhelyünkhöz, Újfehértóhoz közeli nyíregyházi megfigyelőállomás adatait vettük figyelembe, és a KSH 1901-től és az OMSZ 1870-től jegyzett kimutatásait böngésztük a javaslathoz.
A KSH szerint az utóbbi több mint 100 év adata alapján a leghidegebb mért hőmérséklet itt -27,8 fokC volt, 1940-ben. (forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_met001.html)
A legutóbbi 25 év adatait saját emlékekkel erősítve egy alkalom sejlik fel, 2006 januárjában, amikor az éjszakai hőmérséklet -26 fok körüli, de az átlag hőmérséklet -16,7 fok volt (https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/150_eves_eghajlati_adatsorok/Nyiregyhaza/adatok/napi_adatok/index.php ).
A fentiek alapján állíthatjuk, hogy a -30 fokig működőképes klímák - megfelelő méretezés mellett - képesek kielégíteni a teljes téli fűtési igényt.
A -25 fokig működőképes készülékek értelmezésem szerint szintén teljes értékűek, mert ha 25 év alatt csak egy éjszaka esik ki 6-8 órára a fűtés, az tolerálható, nem szükséges felkészülni a kieső időre. (Ne felejtsük el, ez nem azt jelenti, hogy azonnal fagypont alá kerül a hőmérséklet éjszaka a lakásban, hiszen az épületszerkezetek, bútorok hőtehetetlensége és a külső határoló falak hőszigetelő képessége ezt megakadályozza ilyen hidegben is),
A -20-22 fokig működőképes készülékek esetében is nagyon rövidek a kieső időtartamok, mindenki gondoljon vissza, mennyire ritkák manapság az ilyen fagyos éjszakák, az ilyen alacsony nappali hőmérsékletek pedig még ritkábbak. Ezen készülékek esetében gondolom azt, hogy vészhelyzetre tartalékolni kell egy 3-5000 Ft-os ventilátoros fűtőkészüléket, vagy valami más nagyon egyszerű megoldást.
És hogy alakul a fűtőteljesítmény leadás nagy hidegben, hiszen ismert, hogy a csökkenő külső hőmérséklettel romlik a klíma COP értéke és a fűtőteljesítménye? Ezt megfelelő méretezéssel megoldják a gyártók, az alábbi jelleggörbén például látható, hogy a berendezés a névleges fűtőteljesítményét leadja -25 fokC külső hőmérséklet mellett is!
Egy jó minőségű fűtésre optimalizált klíma fűtőteljesítményének alakulása a névlegeshez viszonyítva.
Hogy miért emlegettem korábban a kompromisszumkészséget? Sok más körülmény, igény módosíthatja a kiválasztott berendezés típusát, széles a szórás árban is, emiatt érdemes megfontolni a döntést. Keressen bennünket, segítünk klímája kiválasztásában!